Jogszabályváltozások, kormányzati intézkedések

Kinek és miért érdemes kiva-ra váltani?


2016.06.17   |   

Azoknak a vállalkozásoknak érdemes módosítani, ahol a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

2017. január 1-jével jelentős mértékben megváltozik a kisvállalati adó szabályozása.

Az adókötelezettség ekkortól nem a pénzeszközök változásának a vállalatból ki- és bevont pénzeszközökkel kiigazított értéke –, hanem a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékra és a tőkeműveletek egyenlegére épül, tájékoztat az adóhatóság.

Emellett kedvezőbb lesz számos részletszabály is.

A változások eredményeként az adókötelezettség meghatározása egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik.

Az alábbi tájékoztató a megújult kisvállalati adó alkalmazásához nyújt segítséget.

A kisvállalati adó

A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki:

· a szociális hozzájárulási adót

· a szakképzési hozzájárulást és

· a társasági adót.

Az adó mértéke az adóalap 16%-a. Az adó alapja 2017 január 1-jét megelőzően a személyi jellegű ráfordítások és a pénzforgalmi szemléletű eredmény összege, amely a vállalkozások pénzeszközeinek változása, valamint a vállalkozásból ki- és bevont pénzeszközök (osztalék, tőkeműveletek és más pénzáramlások) egyenlegére épül.

Az adó alapja 2017-től jelentősen megváltozik: a fenti pénzforgalmi eredményt a jövőben a vállalkozásból kivont osztalék és a tőkeműveletek egyenlege, valamint néhány adóalap-módosító tétel váltja fel.

Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Emellett az adóalapmeghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.

Az adónem szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza.

Kinek érdemes a kisvállalati adót választania?

A kisvállalati adózásra való áttérés egyedi mérlegelést igényel. Javasolt megvizsgálni a kisvállalati adóra való áttérés lehetőségét azon jogosult vállalkozások esetében, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

A kisvállalati adó választására jogosultak köre

A Katv. alapján a kisvállalati adó alanya lehet

· az egyéni cég,

· a közkereseti társaság,

· a betéti társaság,

· a korlátolt felelősségű társaság,

· a zártkörűen működő részvénytársaság,

· a szövetkezet és a lakásszövetkezet,

· az erdőbirtokossági társulat,

· a végrehajtó iroda,

· az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,

· a szabadalmi ügyvivői iroda,

· a külföldi vállalkozó,

· a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy,

2017-től a kisvállalati adó választhatóságának létszámhatára a korábbi 25-ről 50 főre nő, így a fentiekben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha

- az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;

- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;

- az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;

- üzleti évének mérlegforduló napja december 31.

- az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.

Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

Összefoglalás

A fentiek alapján a kisvállalati adóra való áttérés kapcsán a következőket kell vizsgálni a már működő társasági adóalanyoknak/egyszerűsített vállalkozói alanyoknak:

a) az adózó működési formája alapján jogosult-e az adónem választására?

b) az átlagos statisztikai állományi létszám (a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámával együtt) az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt?

c) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel (a kapcsolt vállalkozások bevételével együtt), továbbá a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot?

d) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel? e) naptári éves az adózó?

Ha ezekre a kérdésekre megerősítő válasz adható, akkor

- érdemes a vállalkozás várható eredményei és a következő évekre tervezett osztalék, illetve tőkeműveletek alapján áttekinteni az várható adókötelezettség alakulását, továbbá

- szükséges a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választásának állami adóhatósághoz történő bejelentése, amely lényegében év közben is bármikor megtehető.

Az újonnan létrejövő adóalanyoknál e feltételek közül értelemszerűen az a), e) pontokban foglalt feltételeknek kell megfelelni, azzal, hogy a bejelentkezés jogvesztő határideje a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének napjától számított 30 nap.

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

A 2017. január 1-jétől az adónem hatálya alatt maradó adóalanyoknak nincs közvetlen tennivalójuk az adóalap megállapításának változása kapcsán.

Az adóhatóság a szabályozás módosításának részleteiről 2016. november 1-jéig tájékoztatást nyújt részükre és ennek ismeretében mérlegelhetik adóalanyiságuk fenntartását.

Hátrány az adóalap változása miatt ezen adózókat nem éri, adminisztrációs többletterhet sem jelent számukra: adóalap módosulására tekintettel a kettős adóztatás elkerülése miatt szükséges egyetlen csökkentő tétel összegéről, levezetéséről az adóhatóság 2017. december 31-ig tájékoztatást küld részükre.

A kisvállalati adókötelezettség meghatározása

a) Az adó alapja és mértéke az új szabályok szerint

A módosított szabályok szerint a kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.

A módosító tételek az adóalap védelmét, illetve egyazon jövedelem kétszeres adóztatásának elkerülését szolgálják.

Az adó mértéke 2017 január 1-jétől változatlanul 16%.

Az adó alapját növelő és csökkentő tételeket a Katv. 20. §-ának (3)-(5) bekezdése sorolja fel..

A további részletes információkért a következő linket másolja ki, illessze a keresőbe és kattintson rá! kiva_cikkek___NAV_tajekoztato_korr_tao_fin (1).pdf

(Vagy keresse a NAV tájékoztató oldalán: "A kisvállalati adó szabályozása 2017. január 1-től" címen.)