Tanulmányok, elemzések

MUNKAEGÉSZSÉG – A hajsza inkább hátráltat


2016.06.01   |   

Munkáltatót, munkavállalót egyaránt megbetegíthet a kényszeres túlteljesítés, ami, ráadásul, a vállalkozást sem viszi előrébb…

Nem attól teljesít kétszer olyan jól a cég, hogy mindenki kétszer annyit dolgozik. Heti 45 óra munka legalább tíz éven át szinte a „kezünk ügyébe készít” valamilyen szív- és érrendszeri betegséget, riaszt és figyelmeztet egyben az uzletresz.hu írása, amely egy amerikai online orvosi lapban megjelent tanulmányra hivatkozik.

Az alkalmazott is ember

Az 1986 és 2011 között vizsgált csaknem 2000 munkavállaló közül mintegy 800 szívbeteg lett ebben az időszakban.

A heti munkaórák számával a rizikó is nő: azok, akiknél ez a tétel 55 óra hetente, 16 százalékkal veszélyeztetettebbek szív- és érrendszeri panaszokban, mint azok, akik 45 órát töltenek a munkahelyükön hetente.

És aki ezt is túlteljesíti, ténylegesen a katasztrófa bajszát húzogatja: heti 60 óránál a kockázat 35, heti 70 óránál pedig 74 százalék.

Azaz, négy emberből három.

A vállalkozó is ember

A végeérhetetlen munkaórákra mindig van alibi.

Ha a vállalkozó kezdő, akkor az üzletépítés, ha rutinos, akkor a millió terület és feladat szippantja be, mint a feketelyuk. Aki meg arra gyúrna, hogy kevesebb feladata legyen a jövőben, tisztán a saját biznisze ellensége.

Lényeg a miliő, a közeg

Van azonban valami, amit nagyon is lehet befolyásolni: a légkör.

Ha a főnök leteszi a voksát a munka és magánélet egészséges egyensúlya mellett…

Ne szóljon bele mindenbe!

Csak a nagy dolgokban érdemes szabályokat és szigorú struktúrát bevezetni: az alapértékekben és a célban.

Engedje, hogy azon belül ki-ki a saját ritmusában haladjon.

Mindenki kinőtt már az iskoláskorból, fölösleges a körmére nézni.

A teljes csapatnak az az érdeke, hogy a munka, a feladatok elkészüljenek, nem kell figyelmeztetni erre őket menet közben.

Ha elakadnak, majd szólnak.

Az emberek általában maguktól is arra törekszenek, hogy jól dolgozzanak, külső asszisztencia nélkül.

Például…

A tanulmány egy neves vállalat vezetőjének módszerét idézi, aki hetente koktéldélutánt tart a főhadiszállásukon. Ilyenkor mindig más a pultos, és bár többé-kevésbé ugyanarról beszélgetnek, mint munkaidőben, jóval kötetlenebbül. Ezt pedig felső és alsó szinteken egyaránt mindenki üdvözli.

A munkahely nem család, barátkozni ilyenkor sem kell, de a lazaság őszinte és emberi pillanatokat hoz.

Napi 10 óra munka: bajt hozhat

Aki átlépi a napi 10 óra munka bűvös határát, nem többet fog teljesíteni, hanem sokkal kevesebbet.

Egyszerűen kiég.

Teljesen értelmetlen áldozat – alkalmazottól, munkaadótól egyaránt.

Így hát a vezető kiemelt felelőssége, hogy minden alkalommal odafigyeljen a tartható határidőkre.

Plusz pedig kell(ene)! Mert megéri

Sajnos Magyarországon nem javul a kkv-k hajlandósága a cafeteriára, mutat rá a szerző.

A kisvállalkozások alig, a mikrovállalkozások jószerivel egyáltalán nem gondolkoznak béren kívüli juttatásban.

Még a közlekedési hozzájárulás is ritka, hát még az egészségtámogató programok.

Holott egy új pozíciónál a jelöltek többségénél döntő szempont a fizetett szabadnapok mennyisége, a rugalmas munkavégzés vagy az egészségbiztosítás.

Figyelem! Csak erős idegzetű vállalkozóknak!

Az olyan apróságok, mint a munkahelyen is igénybe vehető masszázs vagy rendszeres szemvizsgálat például a bizalmat, az elköteleződést is növeli.

Itt törődnek velem, itt szívesen dolgozom, itt jól akarom végezni a munkámat – ennyire egyszerű az összefüggés, mondja a szakértő.

Költség, de csapatépítés.

Azaz nem kiadás, hanem befektetés.

Legyen ebben is példamutató a vezető.

Nyugodtan menjen el a munkanapja kellős közepén edzeni!

Vagy olykor menjen haza korábban!

Ez alkalomadtán azt sugallja: a főnök elégedett a munkamenettel és bízik az alkalmazottaiban.

Ergo

Munkáltató és munkavállaló közötti egyetértés = kevesebb stressz + hatékony munka és fejlődő vállalkozás.